 Sikeres keveréke a sziámi és az abesszin fajtának, játékos és kíváncsi, igazi "ölbe való" cica. A korán kezdett idomítás eredményes nála. A fajta legszenbetűnőbb jellegzetessége foltos bundája: A foltok elosztása ideális esetben a klasszikus cirmos mintázatot követi.
Történet
A michigani Virgina Daly egy sziámit egy abesszin macskával keresztezett annak reményében, hogy egy foltos mintázatú sziámit hoz létre. 1964-ben, amikor az egyik kölyköt egy sziámival pároztatta, az alkalomban nemcsak abesszin mintázatú sziámi, hanem egy foltos macska is világra jött. Daly lánya, felfigyelve az ocelottal való hasonlóságra "ocicat"-nek nevezte el. A még mindig ritka fajtát a TICA 1986-ban fogadta el.
Testfelépítés
Fej: Módosult ék alakú. Széles pofa, erős áll és kifejezett állkapocs.
Szem: Nagy, mandulavágású.
Fül: Viszonylag nagy. Kis szögben tűzött.
Test: Nagy, jól megtermett, de kecses.
Szőrzet: Rövid, finom és fényes, testhez simuló.
Farok: Elég hosszú és vékony.
Forrás: A macskatartók kézikönyve
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
A macskát a minden igényt kielégítő emberi otthonban is ösztönei vezérlik, ugyanúgy mászik, területet jelöl, vadászik, és táplálék után kutat, minta vadonban. Az étel elcsenése, a függönyre mászás és a bokánk letámadása a macskának remek móka, nekünk azonban kellemetlen lehet.
