 Lehet, hogy a szingapúri macska természete és testfelépítése a szelektíven ható evolúciós nyomás eredménye. Szingapúrban a legtöbb macska elvadultan él, és azok szaporodnak nagyobb eséllyel sikeresen, amelyekre kevesebb figyelem irányul. Testük kisebb, halk hangokkal kummunikálnak és zárkózottak.
Történet
Szingapúrban a fajta neve malajziai macska, mivel Hal és Tommy Meadows innen vitték példányaikat Amerikába 1975-ben. Minden regisztrált szingapúri macska az ő tenyésztőprogramjukból származik. Mivel Tommy Meadows burma és abesszin macskákat is tenyésztett, egyesek szerint ezeket a fajtákat használta a szingapúri kialakításánál. Akár igaz, akár nem, néhányan úgy gondolják, hogy újabb vérvonalak behozatalának megakadályozása a szingapúri macska kárára válhat, melyből még mindig kevesebb mint 2000 példány létezik. A fajtát 1982-ben ismerték el.
Testfelépítés
Fej: Lekerekített. Orra egyenes, pofája széles és tompa.
Szem: Mogyoróbarna, zöld vagy sárga színű, fekete körvonalú. Mandulavágású, kissé ferde metszésű.
Fül: Széles, mély tölcsér alakú.
Test: Közepes hossz és temet.
Szőrzet: Rövid és testhez simuló.
Farok: A test hosszánál kicsit rövidebb, karcsú, tompa végű.
Forrás: A macskatartók kézikönyve
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
A macskát a minden igényt kielégítő emberi otthonban is ösztönei vezérlik, ugyanúgy mászik, területet jelöl, vadászik, és táplálék után kutat, minta vadonban. Az étel elcsenése, a függönyre mászás és a bokánk letámadása a macskának remek móka, nekünk azonban kellemetlen lehet.
