 A tonkinéz macska szőrzete - a burma és a sziámi hibridje lévén - a kialakításában részt vevő fajtákra jellemző mintázat különböző változatait mutatja. Típusa sikeres keveréke a kiindulási fajtának, természetében pedig benne gyökerezik a keleti fajták erős ragaszkodása, lármás jellegük nélkül. A fajtának jellegzetes kékeszöld színű szeme van.
Történet
Az első dokumentált tonkinéz macska Wong Mau, a burma fajta őse volt. Természetes hibrid vonásai utódain mutatkoztak meg, amelyeket ellenőrzött tenyészprogramban egészen az 1950-es évekig nem szabályoztak. A tonkinézt Kanadában korán elkezdték tenyészteni, és önálló fajtaként itt fogadták el először a 60-as években.
Testfelépítés
Fej: Módosult ék alakú. Enyhe orrhajlat és bajuszpárna.
Szem: A felső szemhéj ovális, az alsó lekerekített.
Fül: Hosszúkás, széles alapú és ovális végű.
Test: Közepes-hosszú, izmos és meglepően erőteljes.
Szőrzet: Rövid, selymes és testhez simuló.
Farok: Se nem vastag, se nem vékony.
Forrás: A macskatartók kézikönyve
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
A macskát a minden igényt kielégítő emberi otthonban is ösztönei vezérlik, ugyanúgy mászik, területet jelöl, vadászik, és táplálék után kutat, minta vadonban. Az étel elcsenése, a függönyre mászás és a bokánk letámadása a macskának remek móka, nekünk azonban kellemetlen lehet.
