A macska eredeti szőrzetére a sávosan színezett szőrszálak által kialakított vadas vagy „aguti” szín volt jellemző.

Az első egyszínű „nem aguti” bundát létrhozó mutáció akkor akkor jelent meg, amikor már a macskának nem kellett rejtőzködnie. A vörös, fehér és más egyszínű bundát kialakító mutációk járultak hozzá a szőrzet mai változatos színezetéhez.

A szín kialakulása

Minden színes szőrszál a melanin két összetevőjét tartalmazza: a fekete és a barna színt adó eumelanint és a vör9set és a sárgát adó feomelanint. A bunda színezete a fent említett pigmentek mennyiségétől függ.

Szín erőssége

Egyes macskák egyszínű bundája élénkfekete, csokoládébarna, fahéj vagy az ivartól függően vörös színű. Ez a tulajdonság élénk színt meghatározó domináns génnek köszönhető, amely biztosítja, hogy a szőrszálak pigmenttel telítettek legyenek, vagyis a szőrzet élénk színezetet öltsön.

Keleti és nyugati színek

Hagyományos keleti színek közzé a csokoládébarna és annak halványlila árnyalata, a fahéj és annak őzbarna árnyalata tartozik. A nyugati fajtákra a fekete és a halványkék, vörös és halvány krémszínű árnyalata, illetve az utóbbiak kétszínű változata és egyszínű fehér bunda jellemző.

Fehér macskák

A fehér minden más szőrzetszín felett dominál, akár a tiszta fehér, akár a kétszínű macskák fehér színét adó B génről van szó. A fehér szőrszálak egyáltalán nem tartalmaznak pigmentet.

Domináns mintázat

Minden macska, még ha egyszínű is, valamilyen formában hordozza a cirmos gént. A cirmos mintázatnak négy alapvető típusa van.

Makrélacirmos vagy tigriscsíkos: keskeny, párhuzamos csíkok futnak a gerinctől át a hasig.

Klasszikus vagy márványcirmos: széles csíkok kagyló foltokkal.

Abesszín: tiszta jegyek csak a fejen, a lábakon található, a test finoman sávozott.

Forrás: Dr. Bruce Fogle: A macskatartók kézikönyve