|
Perzsa
 Az állatorvosok tapasztalatai szerint a perzsa macska a legcsendesebb, a legkevésbé aktív és más macskákat saját otthonában leginkább elfogadó fajta. Mindemellett a perzsa macska védi saját territóriumát, és megrövidült arcának köszönhetően meglepően könnyedén kapja el zsákmányát. Az állat bundája mindennapos ápolást igényel.
Történet
A perzsa első dokumentált őseit 1620-ban hozták be Perzsiából Olaszországba, és nagyjából ugyanebben az időben importálták Törökországból Franciaországba. Az ezt követően 200 évben leszármazottaik státusszimbóliumok voltak. Az 1900-as évek elejére minden tenyésztői egyesület elfogadta.
Testfelépítés
Fej: Gömbölyű, masszív és széles.
Szem: Nagy, kerek és távol ülő.
Fül: Kicsi, lekerekített végű, a fejtetőn alacsonyan tűzött.
Test: Nagy és zömök, jól izmolt.
Szőrzet: Hosszú és vastag, de nem gyapjas.
Farok: Tömött és rövid, de a testhez viszonyítva nem aránytalan méretű.
Forrás: A macskatartók kézikönyve
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
A macskát a minden igényt kielégítő emberi otthonban is ösztönei vezérlik, ugyanúgy mászik, területet jelöl, vadászik, és táplálék után kutat, minta vadonban. Az étel elcsenése, a függönyre mászás és a bokánk letámadása a macskának remek móka, nekünk azonban kellemetlen lehet.
