|
Szfinx
 A szfinx a legsikeresebb szőrtelen macska, testét, rövid, selymes szőrzet fedi, mint az őszibarackot. Minden üres szőrtüsszőnek van egy olajterelő mirigye. Mivel a szőrzet nem szívja magába az olajat, a szfinx bundáját mindennap át kell dörgölni szarvasbőrrel. Mivel a gyér szőrzet nem szigetel kellőképpen, ez a macska a hidegre és a melegre is egyaránt érzékeny, ezért lakásban kell tartani
Történet
Az első szfinx 1966-ban született, de az ő vérvonala kihalt. 1978-ban egy torontói hosszú szőrű macskától több olyan alom is származott, melyben egy vagy több szőrtelen kismacska volt. Egyiküket Európába vitték, és keresztezték egy devon rexszel. Az eredmény szőrtelen utód lett, amelyből arra lehetett következtetni, hogy a szörtelenséget okozó recesszív gén devon felett valahogyan domináns.
Testfelépítés
Fej: Kissé hosszúkás. Kiugró járomcsontok és erős áll.
Szem: Nagy, kissé ferde metszésű és távol ülő.
Fül: Nagyon nagy, széles alapú és nyitott.
Test: Lekerekített formájú. Kemény és izmos. Mellkasa széles.
Szőrzet: Látszólag szőrtelen, de finom aljszőrzete van.
Farok: Elvékonyodó, korbácsszerű.
Forrás: A macskatartók kézikönyve
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
A macskát a minden igényt kielégítő emberi otthonban is ösztönei vezérlik, ugyanúgy mászik, területet jelöl, vadászik, és táplálék után kutat, minta vadonban. Az étel elcsenése, a függönyre mászás és a bokánk letámadása a macskának remek móka, nekünk azonban kellemetlen lehet.
